Globális jelenségek
Szerintem várhatóan lesz valamennyi "hűtő" hatása az északi féltekére, mint ahogy azt feltételezik, hogy a 19-20'-as ausztrál bozóttüzekből felszabaduló füst lehetett egy kiváltó oka a szokatlanul hosszú La Nina-nak. Az már más kérdés, hogy nettó értelemben ez mire lesz elég, mert eléggé off the charts kezd lenni az egész North Atlantic SST. Én azt gondolom ez valamelyest talán ellensúlyozza rövid távon a hajók kénmentesítése miatti nagyobb besugárzást.
Ez mennyiben fogja befolyásolni Európa felett a besugárzott napenergiát a közeljövőben, illetve, lesz-e kimutatható hatása világszinten a távolabbi jövőben?
Az ipari forradalom egy gyakorlatilag "érintetlen" légkörbe kezdte el pumpálni az üvegházgázokat (természetesen nagyon leegyszerűsítve), azaz meglehetősen nagy volt még a légkör elnyelő- vagy tűrőképessége. Ráadásul az időszak részben egybeesik az akkori szokatlanul aktív vulkanizmus által (elsősorban, is) kiváltott kis jégkorszakkal, ami szintén elnyelte az ipari forradalom hatásának egy részét. Fontos figyelembe venni az időbeli késleltetést is - pl. a mai globális felmelegedést okozó klímagázokat szüleink, de inkább nagyszüleink pumpálták a légkörbe.
Teljesen egyértelmű a melegedés ténye. Szembeötlő azonban, hogy a pirosas színnel uralt csíkok legfeljebb az elmúlt nagyjából 25 esztendőben érhetőek tetten. Ha viszont az 1950-es évek kezdetével végzett szén-dioxid mérést tekintjük, vajon miért nem már az elmúlt hatvan évben kezdődött a felmelegedés? Egy geológus ismerősöm pedig azt a 'magától értetődő tényt' hangoztatja, miszerint bolygónk atmoszférájának általános melegedéséért az 'ipari forradalom' antropogén eredetű szén-dioxidja a felelős. (Ezzel az ésszerű állítással még vitába sem lehetne szállni - de hiányoznak a piros csíkok.) Orosháza esik hozzánk, Nagyszalontához a legközelebb, ahol valamivel még erősebb is a melegedés mint másutt. A melegedés - okozza bármi is - negyedszázada figyelhető meg. Ennek van valami magyarázata?
Ja nem, csak kontextusba helyeztem. A melegedés nyilván vitathatatlan.
Jó, de ilyen alapon kár egyáltalán a klímaváltozásról beszélni, mert valamikor biztosan volt melegebb.
Vagy félreértettelek
Vagy félreértettelek
Ma világszerte ezzel képpel (illetve a saját térségre érvényes verzióval) indítja sok média-meteorológus a jelentést: az 1830 óta mért hőmérsékleti adatok sávos diagrammja, ez itt Bécsre. És sajnos egyértelmű...
Ma közzétették a tartományi geológiai hivatal hivatalos adatát, miszerint egymillió köbméternyi kőzet omlott le.
Az új déli hegycsúcs 19 méterrel alacsonyabb a réginél és attól 30 méterre ÉK-re van.
Az új déli hegycsúcs 19 méterrel alacsonyabb a réginél és attól 30 méterre ÉK-re van.
Szóval az utóbbi években főleg az öszi időszakban már érezhetően nagyobb anomáliák voltak az Észak-Atlantin, idénre viszont tényleg elszabadultak a dolgok.
Itt két dolog jöhet szóba, amit az áprilisi hsz-emben írtam, a hosszú La Nina inkább gyengítette a nyugatias áramlásokat, kevesebb párolgással járt, majd ez hirtelen kezdett El Nino fázisba váltani. A másik a hajók üzemanyagának kéntartalom csökkentése 2020-tól. Az utóbbiról nagy vita van egyébként a kutatók közt, hogy valójában mekkora lehet a hatása.
Az elmúlt hetek-hónapok anomáliái pedig még érdekesebbek. Az utóbbi napokban különösen az Afrika-Karib térség közti területen szaladt meg az SST, de Európától nyugatra is. A trópusi térségben történtek a gyengébb passzátszelek számlájára írhatók, ezzel együtt Afrika felől sokkal kevesebb szaharai por fut ki az óceán fölé, pont részben a hurrikánok fejlődésében fontos Main Development Regio-ban. Ez főleg májustól, de még inkább az utóbbi dekádban volt látványos, csökkentve a visszavert napsugárzás mennyiségét, a szulfátaeroszolok meg a kéncsökkentés miatt eleve kevésbé lehetnek jelen. Ezekről szép bejegyzéseket, elemzéseket lehet olvasni itt-ott.
Saját magam a passzát szelek gyengülésének próbáltam utána nézni, meg a Hunga-Tonga által kilőtt víztartalomnak. A passzátszelek gyengülése lehet El Nino távkapcsolati hatás is részben, de valamikor márciustól lett látványos pl. az MDR térségében, a 10.-20. szélességi fokok közt.
Itt akár az SSW márciusra megjelenő hatását is fel lehet vetni, de ami még látványosabb az az egyenlítői hullámok hatása. Aminek fontos szerepe van az El Nino fejlődésénél is. Márciusban ezen belül a Madden-Julian Oszcillációnak (MJO) volt a nyugati féltekén egy majdnem rekorderős áthaladása. Az dobta meg elsőként az SST anomáliát (fekete kontúrokkal az MJO analízise a kép jobb oldalán, március közepén).
Azóta pedig sorozatosan térnek vissza a nyugatias szélanomáliák, vagyis a gyengébb passzátszelek.
Júniusban eddig szép passzátszél gyengülés volt megfigyelhető, pont ezzel egyött lőttek ki az anomáliák (alsó kép) a szaharai por hiánya mellett, MJO behatásként analizálták ezt is egyébként a fekete kontúr alapján, bár ennek talán nincs most akkora jelentősége.
.
A Hunga-Tonga vize most tavasszal pedig teljesen szétterült az északi félteke felett.
Elképzelhető bizonyos adatok alapján, hogy látszik is a hűtő hatás 20 hPa környékén az északi mérsékelt öv felett, pont ahol a pirossal színezett "vízcsóva" elhelyezkedik. (most már nincs poláris örvény hatás, szóval jobban feltételezhető, hogy a vízjég hatását látjuk.
Zölddel bekarikáztam, hogy ez tényleg rekordközeli alacsony hőmérséketeket jelent. A májusi 30 hPa hőmérsélet havi átlagban is alacsony volt. A következő napokban valóban rekordalacsony lehet. Ezekből feltételezhető egy átlagos melegítő hatás már a mi féltekénken is a felszínen.
Valószínűleg azért lassan elkezd csökkenni az anomália nagysága, de ki tudja, elég furcsa a helyzet. Közben az El Nino szépen fejlődik, közepesen erős esemény minimum várható. Az MJO-hoz is kapcsolódóan most egy ideig megint erősebbek a Csendesen a passzátszelek, épp átmeneti visszaesés van a vízhőmérsékletben a felszínen, de kb. a hónap végétől újra emelkedésre számítanék.
Itt két dolog jöhet szóba, amit az áprilisi hsz-emben írtam, a hosszú La Nina inkább gyengítette a nyugatias áramlásokat, kevesebb párolgással járt, majd ez hirtelen kezdett El Nino fázisba váltani. A másik a hajók üzemanyagának kéntartalom csökkentése 2020-tól. Az utóbbiról nagy vita van egyébként a kutatók közt, hogy valójában mekkora lehet a hatása.
Az elmúlt hetek-hónapok anomáliái pedig még érdekesebbek. Az utóbbi napokban különösen az Afrika-Karib térség közti területen szaladt meg az SST, de Európától nyugatra is. A trópusi térségben történtek a gyengébb passzátszelek számlájára írhatók, ezzel együtt Afrika felől sokkal kevesebb szaharai por fut ki az óceán fölé, pont részben a hurrikánok fejlődésében fontos Main Development Regio-ban. Ez főleg májustól, de még inkább az utóbbi dekádban volt látványos, csökkentve a visszavert napsugárzás mennyiségét, a szulfátaeroszolok meg a kéncsökkentés miatt eleve kevésbé lehetnek jelen. Ezekről szép bejegyzéseket, elemzéseket lehet olvasni itt-ott.
Saját magam a passzát szelek gyengülésének próbáltam utána nézni, meg a Hunga-Tonga által kilőtt víztartalomnak. A passzátszelek gyengülése lehet El Nino távkapcsolati hatás is részben, de valamikor márciustól lett látványos pl. az MDR térségében, a 10.-20. szélességi fokok közt.
Itt akár az SSW márciusra megjelenő hatását is fel lehet vetni, de ami még látványosabb az az egyenlítői hullámok hatása. Aminek fontos szerepe van az El Nino fejlődésénél is. Márciusban ezen belül a Madden-Julian Oszcillációnak (MJO) volt a nyugati féltekén egy majdnem rekorderős áthaladása. Az dobta meg elsőként az SST anomáliát (fekete kontúrokkal az MJO analízise a kép jobb oldalán, március közepén).
Azóta pedig sorozatosan térnek vissza a nyugatias szélanomáliák, vagyis a gyengébb passzátszelek.
Júniusban eddig szép passzátszél gyengülés volt megfigyelhető, pont ezzel egyött lőttek ki az anomáliák (alsó kép) a szaharai por hiánya mellett, MJO behatásként analizálták ezt is egyébként a fekete kontúr alapján, bár ennek talán nincs most akkora jelentősége.
.
A Hunga-Tonga vize most tavasszal pedig teljesen szétterült az északi félteke felett.
Elképzelhető bizonyos adatok alapján, hogy látszik is a hűtő hatás 20 hPa környékén az északi mérsékelt öv felett, pont ahol a pirossal színezett "vízcsóva" elhelyezkedik. (most már nincs poláris örvény hatás, szóval jobban feltételezhető, hogy a vízjég hatását látjuk.
Zölddel bekarikáztam, hogy ez tényleg rekordközeli alacsony hőmérséketeket jelent. A májusi 30 hPa hőmérsélet havi átlagban is alacsony volt. A következő napokban valóban rekordalacsony lehet. Ezekből feltételezhető egy átlagos melegítő hatás már a mi féltekénken is a felszínen.
Valószínűleg azért lassan elkezd csökkenni az anomália nagysága, de ki tudja, elég furcsa a helyzet. Közben az El Nino szépen fejlődik, közepesen erős esemény minimum várható. Az MJO-hoz is kapcsolódóan most egy ideig megint erősebbek a Csendesen a passzátszelek, épp átmeneti visszaesés van a vízhőmérsékletben a felszínen, de kb. a hónap végétől újra emelkedésre számítanék.
Érdekes egy szituáció, az biztos. Szinoptikus helyzetképek sorozatának, és egyéb kényszerhatásoknak az összjátéka lehet ez. Részben azoké, amiket korábban pedzegettem Valamelyik este egy hosszabb hsz-t is szentelnék neki.
A helyi becslések egymillióra teszik, geológusok minimum százezerre.
Délután az osztrákoknál még csak a becslés volt online, legalábbis én csak azt láttam.
Délután az osztrákoknál még csak a becslés volt online, legalábbis én csak azt láttam.
Amúgy nyilván már mindenki zsebében ott van egy kamera (csudának csudájára a Fluchthorn omlásáról is van videjó ) de olyan sziklaomlás-videók, amik mostanában a Himalájából jönnek…. Elég alvilágiak Na ott megmozdul a millió m3 is.
Nyilván ezek nem kapcsolódnak szorosan a fórum tárgyához, csak érdekességként.
Nyilván ezek nem kapcsolódnak szorosan a fórum tárgyához, csak érdekességként.
Nem mintha a 100 ezer m3 nem lenne, sok, de én eddig csak ezzel az adattal találkoztam. Meg hogy kb 100 méterrel lett így alacsonyabb
Galtür térségében leomlott az Alpok egyik csúcsa, a Fluchthorn. Kb. egymilló köbméter kőzet zúdult a völgybe és terült el egy 2 km hosszúságú területen, a csúcs helyén csupán egy hegyes sziklatöredék árválkodik. Az ok a permafrost-réteg felolvadása.
Ehhez mit szóltok? (Eltűnhet nyaranta a sarki jég 2030-ra.)
Link
Kis szerencsével akár a verifikálók között lehetek, de kíváncsi vagyok, hogy szerintetek van alapja, vagy csak szíennenes f@szság.
Link
Kis szerencsével akár a verifikálók között lehetek, de kíváncsi vagyok, hogy szerintetek van alapja, vagy csak szíennenes f@szság.
NG szemezgetés: Mennyi az annyi?
A bozóttüzek is hozzájárulhattak a hosszú La-Ninához
Link
Csökken a légszennyezés Kínában
Link
A bozóttüzek is hozzájárulhattak a hosszú La-Ninához
Link
Csökken a légszennyezés Kínában
Link
Pedig a tavaly április is nagyon hasonló volt. Csapadékos és csak 0,7 fokkal melegebb (nálam), mint az idei.
Globális átlaghőmérséklet-ugrás? Úgy hiányzik, mint üveges tótnak a hanyattesés. Ejjj, pedig piszkosul élvezem ezt a régen látott jellegű áprilist a maga szeszélyével, visszafogott hőmérsékletével. Komolyan, szerintem gyerekkoromban voltak ilyesmi tavaszok zsinórban, mint ez a mostani. Pár napja jutott eszembe, hogy bezzeg most tud átlagos hőmérséklet lenni, nyáron, meg télen aztán megint sorban dőlnek a melegrekordok.
Van olyan térkép ott, ahonnan ez jött, ami emelkedésre érzékeny partvonalak változásait mutatja?
Azért egy közepesen erős El Nino szerintem bőven benne van, sőt akár több is. Azt nem mondanám ennyire előre, hogy 1997/98-at vagy 2015/16-ot megközelítő, de a modellek elkezdték szépen melegíteni az óceánt.
Viszont akárhogy is lesz, a következő 1-2 évben a globális átlaghőmérséklet akár jelentősebb emelkedésére számítok. Ezt három dologra alapozom:
1. Erről kevés szó volt szerintem a fórumban, de a Hunga-Tonga vulkán nagyon jelentős mennyiségű vízgőzt jutttatott nagy magasságba, ami azóta is megfigyelhető a sztratoszférában. jóideig a déli féltekén és a trópusi régiókban terült szét, de az idei évben már az északi félteke mérsékelt területei fölött is látványosan észrevehető. Ennek pedig a vulkanikus kénnel ellentétben a felszínen pont inkább melegítő hatása lehet. A NOAA mérései alapján a vízgőz csóva kiterjedése így néz ki animálás után:
2. Maga a La Nina-El Nino váltás, ami elég gyorsan bekövetkezett. Szépen látszik, hogy az év eleje óta tartó melegedés, ami a perui partoknál a leghevesebb a klasszikus régiókban, hullàmokban a többi régióban is zajlik, a felszín alatt meg nagy tartaléka van a melegnek. Ezt a hullámzást részben az évszakon belüli változékonyságért felelős egyenlítői hullámok okozzák (MJO főleg), illetve az ahhoz kapcsolódó nyugatias szélanomáliák (piros átlós színezés március elején a lenti képen), amik megtörik a La Nina erősebb paszátszeleit.
Szemléletes kép a következő, amin látszik, hogy amikor áthalad egy ilyen hullám összeáramlási zónája hátoldalán a nyugatias szélanomáliával (fekete folytonos kontúrok), akkor kiterjednek a pozitív tengerfelszíni anomáliák. Amikor pedig a divergens zóna (szaggatott vonalak március közepétől), akkor visszahúzódnak.
Összességében a Középső-Pacifikus régióban március második felében lassult-megállt a melegedés, de nemrég újabb egyenlítői hullám haladt át és májusban jöhet a következő a hozzájuk tartozó nyugatias anomáliákkal. Újra gyorsulhat a melegedés, a friss modellek is emelték a várható El Nino erősségét, mind a statisztikusak mind a dinamikusak, CFS abszolút nevetséges. Egyébként 2015 tavaszán is nyugatiasabb szeleket behozó MJO epizódok (rózsaszínes átlós területek) után robbant be az El Nino, azzal a különbséggel, hogy akkor eleve pozitívból indult 2014 után.
3. Pár hónapja olvastam először, hogy az elmúlt évtizedek csökkenő SO2 kibocsátása után az utóbbi évtizedben, és különösen 2020-tól radikálisan lecsökkentették a hajók üzemanyagának kéntartalmát, emiatt hirtelen látványosan csökkenhetett a sűrű hajóforgalmú területeken (ebbe erősen beletartoznak az északi mérsékelt óceáni vizek is) a visszavert napsugárzás. Van egy kutató, aki most megszállottan nyomja ezt a témát, tőle van a következő ábra a kénkibocsátás és a visszavert (illetve itt a képen az elnyelt) sugárzás korrelációjáról.
Valószínű, hogy ez közrejátszik a Nano által is belinkelt megugrott tengerhőmérsékleti anomáliában is
(Plusz elvileg a mérsékelt területeken a La Nina, főleg ha ilyen hosszan tart, végsősoron emelheti a tengerfelszín hőmérsékletét. Amellett, a globális átlagT meg La Nina alatt alacsonyabb természetesen. Kicsit visszanéztem pár grafikont, néhány La Nina végén tényleg jelentkezett ez. És most 2020 óta különösen elszabadult az északi mérsékelt régió, pont mióta La Nina és a lecsökkent SO2 tart. Ráadásul ez a több okból adódó mérsékeltövi tengerfelszíni anomália most összetalálkozott a hirtelen berobbanó EL Nino-féle trópusi óceáni melegedéssel, innen jön a mostani durva globális óceáni anomália.)
Ha ezekhez hozzáveszem a napciklus csúcspontját, akkor még csak extrém ELNino sem kell egy globális átlagT ugráshoz. Aztán meglátjuk, összeadhatóak-e ezek a dolgok...
Viszont akárhogy is lesz, a következő 1-2 évben a globális átlaghőmérséklet akár jelentősebb emelkedésére számítok. Ezt három dologra alapozom:
1. Erről kevés szó volt szerintem a fórumban, de a Hunga-Tonga vulkán nagyon jelentős mennyiségű vízgőzt jutttatott nagy magasságba, ami azóta is megfigyelhető a sztratoszférában. jóideig a déli féltekén és a trópusi régiókban terült szét, de az idei évben már az északi félteke mérsékelt területei fölött is látványosan észrevehető. Ennek pedig a vulkanikus kénnel ellentétben a felszínen pont inkább melegítő hatása lehet. A NOAA mérései alapján a vízgőz csóva kiterjedése így néz ki animálás után:
2. Maga a La Nina-El Nino váltás, ami elég gyorsan bekövetkezett. Szépen látszik, hogy az év eleje óta tartó melegedés, ami a perui partoknál a leghevesebb a klasszikus régiókban, hullàmokban a többi régióban is zajlik, a felszín alatt meg nagy tartaléka van a melegnek. Ezt a hullámzást részben az évszakon belüli változékonyságért felelős egyenlítői hullámok okozzák (MJO főleg), illetve az ahhoz kapcsolódó nyugatias szélanomáliák (piros átlós színezés március elején a lenti képen), amik megtörik a La Nina erősebb paszátszeleit.
Szemléletes kép a következő, amin látszik, hogy amikor áthalad egy ilyen hullám összeáramlási zónája hátoldalán a nyugatias szélanomáliával (fekete folytonos kontúrok), akkor kiterjednek a pozitív tengerfelszíni anomáliák. Amikor pedig a divergens zóna (szaggatott vonalak március közepétől), akkor visszahúzódnak.
Összességében a Középső-Pacifikus régióban március második felében lassult-megállt a melegedés, de nemrég újabb egyenlítői hullám haladt át és májusban jöhet a következő a hozzájuk tartozó nyugatias anomáliákkal. Újra gyorsulhat a melegedés, a friss modellek is emelték a várható El Nino erősségét, mind a statisztikusak mind a dinamikusak, CFS abszolút nevetséges. Egyébként 2015 tavaszán is nyugatiasabb szeleket behozó MJO epizódok (rózsaszínes átlós területek) után robbant be az El Nino, azzal a különbséggel, hogy akkor eleve pozitívból indult 2014 után.
3. Pár hónapja olvastam először, hogy az elmúlt évtizedek csökkenő SO2 kibocsátása után az utóbbi évtizedben, és különösen 2020-tól radikálisan lecsökkentették a hajók üzemanyagának kéntartalmát, emiatt hirtelen látványosan csökkenhetett a sűrű hajóforgalmú területeken (ebbe erősen beletartoznak az északi mérsékelt óceáni vizek is) a visszavert napsugárzás. Van egy kutató, aki most megszállottan nyomja ezt a témát, tőle van a következő ábra a kénkibocsátás és a visszavert (illetve itt a képen az elnyelt) sugárzás korrelációjáról.
Valószínű, hogy ez közrejátszik a Nano által is belinkelt megugrott tengerhőmérsékleti anomáliában is
(Plusz elvileg a mérsékelt területeken a La Nina, főleg ha ilyen hosszan tart, végsősoron emelheti a tengerfelszín hőmérsékletét. Amellett, a globális átlagT meg La Nina alatt alacsonyabb természetesen. Kicsit visszanéztem pár grafikont, néhány La Nina végén tényleg jelentkezett ez. És most 2020 óta különösen elszabadult az északi mérsékelt régió, pont mióta La Nina és a lecsökkent SO2 tart. Ráadásul ez a több okból adódó mérsékeltövi tengerfelszíni anomália most összetalálkozott a hirtelen berobbanó EL Nino-féle trópusi óceáni melegedéssel, innen jön a mostani durva globális óceáni anomália.)
Ha ezekhez hozzáveszem a napciklus csúcspontját, akkor még csak extrém ELNino sem kell egy globális átlagT ugráshoz. Aztán meglátjuk, összeadhatóak-e ezek a dolgok...
Nem hiszem, hogy erős El Nino-ra kell készülnünk. Legalább is engem ez lepne meg még inkább. Ilyen hosszantartó La-Nina fázis után, nullához közeli semleges vagy gyenge El Nino-ra számítok. - persze ez vélemény.
Nani linkelt képén is, az Észak-Amerikai hideganomália még vígan a La-Nina fázist mutatja. El-Ninonál a nyugat, közép amerikai térségben meleg anomália van és a Floridai térség szokott alacsonyabb nyomású, egyúttal csapadékosabb is lenni. Igy ha a hurrikán szezon lightosabb formát fog ölteni vagy vannak erre előrejelzések, akkor következtetni lehet rá, hogy azért olyan acélos ereszd el a hajam El-Nino fázis nem lesz/várható. Emellett megemlíteném, hogy nem tudom mennyire "átlagos" ekkora negatív anomália esetén ez a hómennyiség Usa-ban:
( csak kiragadott akt. futás alapján illusztrációként vett első kép kocka)
Szerintem az ott lakók kiváltképpen 'imádkoznak' egy lassú, vontatott, nyugodtabb fázisért, nem pedig "bele a lecsóba". A ló túlsó felére. Szerintem semleges lesz, nyugodtabb, kiegyensúlyozattabb. Legalább is bízok benne.
Európa időjárását illetően is a kiegyenlítettebb időjárás oldalán foglalok állást. Persze ez is csak "remény",vélemény.
( Persze egy mozgalmasabb zivatar szezon azért ránkférne, károk nélkül persze.. )
Nani linkelt képén is, az Észak-Amerikai hideganomália még vígan a La-Nina fázist mutatja. El-Ninonál a nyugat, közép amerikai térségben meleg anomália van és a Floridai térség szokott alacsonyabb nyomású, egyúttal csapadékosabb is lenni. Igy ha a hurrikán szezon lightosabb formát fog ölteni vagy vannak erre előrejelzések, akkor következtetni lehet rá, hogy azért olyan acélos ereszd el a hajam El-Nino fázis nem lesz/várható. Emellett megemlíteném, hogy nem tudom mennyire "átlagos" ekkora negatív anomália esetén ez a hómennyiség Usa-ban:
( csak kiragadott akt. futás alapján illusztrációként vett első kép kocka)
Szerintem az ott lakók kiváltképpen 'imádkoznak' egy lassú, vontatott, nyugodtabb fázisért, nem pedig "bele a lecsóba". A ló túlsó felére. Szerintem semleges lesz, nyugodtabb, kiegyensúlyozattabb. Legalább is bízok benne.
Európa időjárását illetően is a kiegyenlítettebb időjárás oldalán foglalok állást. Persze ez is csak "remény",vélemény.
( Persze egy mozgalmasabb zivatar szezon azért ránkférne, károk nélkül persze.. )
Megerősítem a véleményedet. 1972/1973-ban érettségire készültem, a telet követően tavasszal rettenetes szelek dühöngtek, szokatlanul meleg volt. (Nem tudom elképzelni, mennyire lehet még enyhébb a következő tél az elmúlt telekhez képest.) El Ninó idején a legjellemzőbb a ciklonok délnyugat-északkeleti irányú pályája, régiónkban tartósan a meleg szektor húzódik fölénk, amivel rendszerint kevés csapadék jár. Bolygónk számos helyén a viharciklonok hatalmas károkat okoztak.
Tényleg. A legerősebb El Ninós epizódok (1972/1973, 1982/1983, 1997/1998 ) esetében egészen kifejező volt az enyhe tél Európa-szerte.
A víztározókat jó és szép dolog mielőbb megépíteni, de szerintem a Kiskőrösön fölszedett vonat síneket is üdvös lenne - most - vissza lerakni... Ha a professzorod igazat mond, akkor nem kell görcsölni az akku gyárakon. Mire fölépülne - az ő elmélete alapján - okafogyott lesz úgyis.
Több kínai, meg szláv szót hallok az utcán, mint magyart. Engem az egész sztori a Bábel tornya - legendára emlékeztet.
Több kínai, meg szláv szót hallok az utcán, mint magyart. Engem az egész sztori a Bábel tornya - legendára emlékeztet.
Nem tudom, mintha ilyesmi rémlene, de a tévedés jogát fenntartom.
Az El Nino tényleg magasabb (téli?) hőmérsékletet hoz (egész?) Európába?
Elég fura ez most. Emlékeim szerint szokott lenni pár év szünet La Nina és El Nino között. Amellett elméletileg El Nino december körül kezdődik, nem? Azért hívják El Nino-nak. Amúgy tudomásom szerint El Nino esetén növekszik a hőmérséklet, pláne Európában, szóval jó hír elhalasztva a télkedvelőknek.
Ezt most nagyon megdobta a kegyetlenül bekezdő El Nino. Peru partjainál 6-8 fokos SST anomália van. Meg is dőlt egy rahedli minimum maximuma rekord mára virradóra Peruban. Sok parti állomáson csak 25-27 fokig csökkent a hőmérséklet, az ilyenkor szokásos 15-20 helyett (mondjuk La Nina-El Nino függő ez is.) De hát máskor is volt már Nino…
És a jövő…
És a jövő…
G. A. úr jövő-víziója megkérdőjelezi azt, amit egy hanyag társadalom haladásnak nevezett. "Mint minden utópia, ez az ember sorsdöntő kérdése: én csak azt írtam meg, milyen ne legyen. " (Déry Tibor 'G. A. úr X-ben')
Nekem is kb. hasonló a véleményem. Egyrészt szkeptikus vagyok, mert minimális illúzióim sincsenek a politikusokat és a gigacégek vezetőit illetően, másrészt mind a klímának, mind a jelenleg fennálló gazdaságnak akkora a tehetetlensége, hogy ha ma estétől egy varázsütésre minden zöld lenne, akkor is beletelne néhány évtizedbe, mire észhez térne a rendszer. Az ÜHG légkörbe pumpálásán kívül is van még gebasz bőven, szóval én sem vagyok feldobva. Nem tudom, szerintem piszokul felgyorsultak a folyamatok, nekem nagyon rossz érzéseim vannak. Semmi modell, semmi tudomány, pusztán csak a hideg futkos a hátamon, ha kinézek az ablakon, vagy ha felnézek az égre. Egyik nap huszonhárom fok, másnap maximum 6-8. Tudom, vótmá' ilyen, meg még lesz is, de pár éve másról sem szól az időjárás, mint a melegrekordokról, a szárazságról, a néhány napos hideg periódusokról közöttük néhány melegrekorddal. Megint mondom, ez részemről messze nem tudományos igényű, pusztán megérzés, de annak a rosszabbik fajtájából. Nem tudok jobb szót rá, minthogy "zaklatott". Az érzésem is, meg az aktuális időjárás is. A következő télről meg mindenféle dac és hiszti nélkül azt gondolom, hogy game over... Ez ám a rekord, már kora tavasszal eltemetni a következő telet. Mondom megérzés, semmi egyéb, talán még magam sem veszem teljesen komolyan.